A koreográfia a csendéletek formai és tartalmi elemeit alapul véve kísérel meg egy vázlatot rajzolni mai életünkről, három táncos segítségével, abból kiindulva, hogy életünk, környezetünk, kapcsolataink felfogható úgyis, mint egy gyönyörű csendélet, amely kívülről ragyog, ám belül már a rothadás állapotában leledzik.
Ön egy múltbeli eseményre keresett. Kérjük, válogasson aktuális kínálatunkból a Jegy.hu keresőjében!
Utolsó előadás dátuma: 2014. október 12. vasárnap, 20:00
Akárcsak a festményeken ábrázolt csendéletekben, itt is központi szereppel bír a múlandóság, az elmúlás, az élet törékenysége, az érzékszervek (látás, hallás, szaglás, tapintás), stb… hangsúlyos kiemelése.
A jellegzetes csendélet- attribútumok végigkísérik a darabot.
“… egy nő és két férfi alig kifejtett, de a sejtetésekből is kirajzolódó s ugyancsak kegyetlen uralmi játszmákat sem nélkülöző kapcsolatát járja körül. Ám a rendre aszimmetriába torkolló szituációkban Pataky a legkevésbé sem él a karakterformálás színészi játékra emlékeztető lehetőségeivel: táncosai rezzenetlen, de egyáltalán nem közömbös arccal, az érzelmeket testük legapróbb porcikáiban hordozva feszülnek egymásnak, mert itt maga a primer mozdulat hordoz minden emóciót és jelentést.”
( Fuchs Lívia, Élet és irodalom, 2014.február 28.)
Koreográfia: Pataky Klári
Táncolják: Maday Tímea Kinga, Hámor József, Jellinek György (m.v. Magyar Nemzeti Balett)
Fényterv: Dézsi Kata
Zene: montázs
Bemutatva: 2014. február 13. Átrium Film- Színház
A hegyek között, egy eldugott alpesi szállodában eseménydúsan telnek a napok. Bár mindenki pihenni jött, de senki nem talál nyugalmat, pedig a körülmények adottak lennének a tökéletes kikapcsolódáshoz. Házaspárok, barátok, üzletfelek és művészek nyaralnak együtt, már nem először, de talán most utoljára, mert ezen a nyáron néhányuk sorsa menthetetlenül és végzetesen összegabalyodik.
Barbara Tartuffe, miután elvégzett egy elismert természetgyógyász iskolát Berlinben, és sikeresen kigyógyította magát súlyos gerincbántalmaiból, kiszáll a tolószékből és az…
Moliére komédiázik. Kifiguráz bennünket. Félelmeinket, öncsalásainkat, kicsinyességünket. Ez utolsó színdarabja. 1673. február 17-én a Képzelt beteg előadása közben a címszerepet…
tétel a kosárban
összesen:
Lejárt a vásárlási időkorlát! Kérjük, állítsa össze a kosarát újra!
