Zeneszerző, zenetudós, zeneoktató, népzenekutató.
A galántai népiskolában (1888–1892) és a nagyszombati érseki főgimnáziumban (1892–1900) végezte alsóbb tanulmányait. 1900. június 13-án jelesen érettségizett. Szeptemberben került Budapestre, s beiratkozott a budapesti Magyar Királyi Tudományegyetem magyar–német szakára, valamint felvételt nyert az Eötvös Kollégiumba, ahol Balázs Béla volt a szobatársa. Az…
No program is currently running.
Zeneszerző, zenetudós, zeneoktató, népzenekutató.
A galántai népiskolában (1888–1892) és a nagyszombati érseki főgimnáziumban (1892–1900) végezte alsóbb tanulmányait. 1900. június 13-án jelesen érettségizett. Szeptemberben került Budapestre, s beiratkozott a budapesti Magyar Királyi Tudományegyetem magyar–német szakára, valamint felvételt nyert az Eötvös Kollégiumba, ahol Balázs Béla volt a szobatársa. Az egyetem mellett beiratkozott az Országos Magyar Királyi Zeneakadémia zeneszerző tanszakára is. Zenei tanára Koessler János volt. Az iskola hangversenyein bemutatták c-moll nyitányát (1899) és Esz-dúr trióját (1899). Erről később megjelent legelső (igen jó) kritikája egy pozsonyi lapban. 1904 júniusában megkapta a zeneszerzői diplomát.
Díjai:
Kossuth-díj (1948, 1952, 1957)
Kossuth-érdemrend (1948)
Corvin-koszorú (1930)
Magyar Örökség díj
Magyarország Kiváló Művésze díj (1952)
Főbb művei
Színpadi művek:
Háry János, op. 15 (1926)
Székelyfonó (1924–1932)
Czinka Panna balladája (1948)
Zenekari művek:
Nyári este (1906), átdolgozás (1929)
Háry János szvit (1927)
Fölszállott a páva (variációk egy magyar népdalra) (1939)
Marosszéki táncok (1932) (zongorára is)
Galántai táncok (1933)
Concerto (1939–1940)
Szimfónia (1930-as évek–1961)
Kórusművek (a cappella):
Kb. 147 mű:
24 a cappella férfikari mű (Karádi nóták, Huszt, Felszállott a páva, Esti dal, Rab hazának fia stb.)
45 vegyeskari mű (Mátrai képek, Öregek, Jézus és a kufárok, Liszt Ferenchez, Norvég leányok, Békesség-óhajtás, Zrínyi szózata, Miserere stb. kánonok: A magyarokhoz);
78 gyermekkari és nőikari mű (gyermekkarok: Villő, Túrót eszik a cigány, Gergelyjárás, Juhásznóta, Pünkösdölő stb., nőikarok: Két zoborvidéki népdal, Hegyi éjszakák, 4 olasz madrigál stb.)
Pedagógiai művek:
333 olvasógyakorlat, Bicinia Hungarica I–IV, Tricinia, 77/66/55/44/33/22/15 kétszólamú énekgyakorlatok, Énekeljünk tisztán!, Kis emberek dalai (saját kompozíciójú gyermekdalok óvodai tanításra), Ötfokú zene I–IV. V–X. stb.
Hangszerkíséretes kórusművek:
Psalmus Hungaricus, op. 13 (1923. november 19.)
5 Tantum ergo (1928)
Pange lingua (1929)
Budavári Te Deum (1936. szeptember 2.)
Vértanúk sírján (1945)
Kállai kettős (1951)
114. genfi zsoltár (1958)
Laudes organi (1966)
Kamarazenei művek:
Romance lyrique (1898)
Intermezzo (1905)
Adagio (1905)
I. vonósnégyes, op. 2 (1908–1909)
Szonáta, op. 4 (1909–1910)
Duó, op. 7 (1914)
II. vonósnégyes, op. 10 (1916–1918)
Szerenád, op. 12 (1919–1920)
Epigrammák
Szólóhangszerre írott művek:
Romance Lyrique (1898)
Szonáta, op. 8 (1915)
Prelúdium (orgonára) (1931) (a Pange lingua c. ciklushoz)
Organoedia ad missam lectam – Csendes mise (1942)
Misék:
Csendes mise (1942)
Missa brevis (orgonaváltozat–1942; zenekari változat–1948)
Magyar mise (1966)
Dalok:
Négy dal (1907–1917)
Énekszó, op. 1 (1907–1909)
Két ének, op. 5 (1913–1916) (zongorára is)
Megkésett melódiák, op. 6 (1912–1916)
Öt dal, op. 9 (1915–1918)
Három ének, op. 14 (1918–1923)
Himfy-dal (1925)
Epithaphium Ioannis Hunyadi (1965)
Epigrammák
Magyar népdalok I–XI. ének-zongorára. Összkiadásuk 2009-ig nem jelent meg.
Úttörő induló
Kodály zeneművei között hangsúlyos szerepet töltenek be a kórusművek és a pedagógiai művek. (Lásd még: Ah, hol vagy magyarok tündöklő csillaga).
Írásai:
A magyar népdal strófa-szerkezete; s. n., Bp., 1906
Zoborvidéki népszokások (Ethnographia, 1909)
Ötfokú hangsor a magyar népzenében (Zenei Szemle, 1917)
Béla Bartók (La Revue Musicale, 1921)
Népdalok; közzéteszi Bartók Béla, Kodály Zoltán; Rózsavölgyi, Bp., 1923 (Erdélyi magyarság) (angolul, franciául is)
Nagyszalontai gyűjtés; Kodály Zoltán közreműködésével szerk. Szendrey Zsigmond; Kisfaludy-Társaság, Bp., 1924 (Magyar népköltési gyűjtemény. Új folyam)
Paulini Béla–Harsányi Zsolt: Háry János kalandozásai Nagyabonytúl a Burgváráig; Kodály Zoltán kottáival és eredeti nép dalokkal, rajz Paulini Béla; szerzői, Bp., 1926
Gyermekkarok (Zenei Szemle, 1929, 2. sz.)
Sajátságos dallamszerkezet a cseremisz népzenében (Pécs, 1935)
A magyar népzene (Budapest, 1937; Vargyas Lajos példatárával: 1952)
A magyar kiejtés romlásáról; Budapesti Eötvös József Collegium Volt Tagjainak Szövetsége, Bp., 1938
Magyarság a zenében; Athenaeum, Bp., 1942
Kodály Zoltán–Bartha Dénes: Die ungarische Musik; Danubia, Bp.–Leipzig, 1943 (Probleme des Donauraumes)
Iskolai énekgyűjtemény, 1–2.; Közoktatási Tanács, Bp., 1943–1944 (Nemzetnevelők könyvtára V. A népiskola könyvei)
Kodály Zoltán–Ádám Jenő: Szó-mi. Énekeskönyv általános iskolák 1-8. oszt. számára. 1-8. füz.; Magyar Kórus, Bp., 1947
A magyar népzene tára / Corpus musicae popularis Hungaricae; szerk. Bartók Béla, Kodály Zoltán; Akadémiai, Bp., 1951–
A folklorista Bartók (Új Zenei Szemle, 1950. 4. sz.)
Arany János népdalgyűjteménye (Gyulai Ágosttal együtt, Budapest, 1953)
A zene mindenkié (Szőllősy András szerkesztésében, Budapest, 1954)
Ki a jó zenész?; Zeneműkiadó, Bp., 1954
Zene az óvodában; Zeneműkiadó, Bp., 1958
Visszatekintés. Összegyűjtött írások, beszédek, nyilatkozatok, 1-2.; sajtó alá rend., bibliogr., jegyz. Bónis Ferenc; Zeneműkiadó, Bp., 1964
Utam a zenéhez. Öt beszélgetés Lutz Beschsel; ford. Keresztury Mária, bev. Ernest Ansermet, Benjamin Britten, Yehudi Menuhin, utószó Szabolcsi Bence; Zeneműkiadó, Bp., 1969
Néphagyomány és zenekultúra; vál., bev., jegyz. Katona Ádám; Kriterion, Bukarest, 1974 (Téka)
The selected writings of Kodály Zoltán; szerk. Bónis Ferenc, angolra ford. Halápy Lili, Fred Macnicol; Corvina, Bp., 1974
Kodály Zoltán, 1882–1967. Művek; vál. Zoltai Dénes; Kossuth, Bp., 1982
Kodály Zoltán levelei; szerk. Legány Dezső; Zeneműkiadó, Bp., 1982
Magyarság a zenében; előszó, jegyz. Szigethy Gábor; Magvető, Bp., 1984 (Gondolkodó magyarok)
Voyage en Hongrie. Kodály Zoltán jegyzetfüzete, 1906–1910; szerk., képvál., utószó Sz. Farkas Márta; Múzsák, Bp., 1984
Közélet, vallomások, zeneélet; vál., szerk., sajtó alá rend. Vargyas Lajos; Szépirodalmi, Bp., 1989 (Kodály Zoltán hátrahagyott írásai)
Magyar zene, magyar nyelv, magyar vers; vál., szerk., sajtó alá rend. Vargyas Lajos, Szépirodalmi, Bp., 1993 (Kodály Zoltán hátrahagyott írásai)
Kodály Zoltán nagyszalontai gyűjtése; sajtó alá rend., szerk. Szalay Olga, Rudasné Bajcsay Márta; Balassi–Magyar Néprajzi Társaság, 2001 (Magyar népköltési gyűjtemény) + CD-ROM
Letters in English, French, German, Italian, Latin; szerk. Legány Dezső, Legány Dénes; Argumentum–Kodály Archívum, Bp., 2002 (A Kodály Archívum kiadványai)
Legyen a zene mindenkié. 120 idézet írásaiból és beszédeiből / Music should belong to everyone. 120 quotations from his writings and speeches; vál. Herboly Kocsár Ildikó, angolra ford. Vandulek Márta; Nemzetközi Kodály Társaság, Bp., 2002
Visszatekintés. Összegyűjtött írások, beszédek, nyilatkozatok, 1-3.; sajtó alá rend., bibliográfia, jegyz., Bónis Ferenc; Argumentum, Bp., 2007
Száz magyar katonadal. Bartók Béla és Kodály Zoltán kiadatlan gyűjteménye, 1918. Dokumentumok és történeti háttér; sajtó alá rend., szerk. Szalay Olga; Balassi–MTA Zenetudományi Intézet, Bp., 2010
Kodály Zoltán és az Universal Edition levélváltása, 1938–1966; ford., sajtó alá rend. Bónis Ferenc; Kodály Archívum–Argumentum, Bp., 2013
item(s) in basket
total:
Time limit has expired. Please, put item(s) in to basket again.
